Számunkra érdekes témát vizsgált az Index a napokban. Az írás azzal foglalkozott, hogy milyen mozgástere van a hazai élelmiszerbiztonsági intézkedéseknek, illetve, hogy hogyan látják a döntéshozók, a szakértők és a szakmai szervezetek képviselői a hazai élelmiszerbiztonsági viszonyokat. A cikk apropóját az új kormány egyik tervezett intézkedése (másodlagos élelmiszervizsgálat) adta, de ettől függetlenül sajnos évek óta semmit sem veszít aktualitásából a téma – gondoljunk csak a korábban már általunk is felemlegetett botrányokra. A riportban a megszólaltatottak részéről olyan – teljesen jogos – igények hangzanak el, mint a hazai élelmiszerbiztonsági helyzet javítása, a nagykereskedelmi raktárak és hűtőházak hatékony ellenőrzésének biztosítása, a termékek ellenőrzése a kereskedelmi forgalomba kerülés előtt ügyelve eredetükre, címkéjükre és minőségükre, a tervszerű és folyamatos ellenőrzés, valamint nem utolsósorban a visszaélések megfelelő szankcionálása. Mindehhez azonban megítélésünk szerint nemcsak az uniós szabályozással harmonizáló jogszabályi környezetre és az ellenőrzéseket végző csoportokra lenne szükség, hanem megfelelő technológiai megoldásokra is a nyomon követés, a hamisítás elleni védekezés és a minőségvédelem területén.
Többek között az élelmiszerekkel kapcsolatos krízisek hatására az Európai Unió több élelmiszerszabályozással kapcsolatos rendeletet (178/2002/EK, 852/2004/EK) és számos szabványt, ill. rendszert (EUREPGAP, HACCP, ISO 22000, stb.) vezetett be, amelyekkel meghatározta az élelmiszerbiztonságra, a higiéniára és a nyomon követhetőségre vonatkozó minimális közösségi előírásokat. Az áruk EU-n belüli szabad áramlásával a nyomon követhetőség, mint elvárás kiemelt jelentőségűvé vált, hiszen egy jól működő nyomon követéssel bármely probléma esetén megvalósítható a hatékony termékvisszavonás, ill. termékkivonás. Ehhez azonban pontos, gyors és globálisan alkalmazható szabványokon nyugvó rendszerek szükségesek. Ilyen szabvány a GS1 rendszer, amit az élelmiszerszektorban meghatározó szerepet játszó európai szervezetek is ajánlanak, mint a CIMO (European Association of Fresh Produce Importers), a CIAA (Confederation of the Food and Drink Industries of EU), az EUREPGAP, az ECR (Efficient Consumer Response), vagy a CIES (The Food Business Forum).
A GS1 rendszer jelentős felfutás előtt álló azonosítási szabványa a rádiófrekvenciás azonosítás (RFID). Az RFID technológia egy speciális alkalmazási területe a hűtési lánc során történő nyomon követés, amely a legveszélyeztetettebb élelmiszerek nyomon követésére (mélyhűtött áruk, húsok, tejtermékek stb.) ad megoldást. A rendszer működését egy úttörőnek számító projekt keretében sikeresen teszteltük az egyik legnagyobb FMCG céggel, az Unileverrel közösen.
A projekt során a környezeti hatásokra igen érzékeny termékcsoport, a jégkrémek minőségének biztosítására vonatkozó rendszert dolgoztunk ki azzal a céllal, hogy RFID technológia alkalmazásával fény derüljön a logisztikai lánc esetleges anomáliáira. Ennek érdekében RFID tag-ekkel és hőmérséklet szenzorokkal lettek ellátva a veszprémi gyárban készült jégkrémes ládákat, melyek programozásuknak megfelelően rögzítették a hőmérsékleti adatokat.
A teszt végén a tag-ekről letöltöttük az adatokat, amely esetenként eltéréseket mutatott a hőmérsékleti viszonyokban. A feldolgozást követően mérési eredmények segítséget nyújtottak a hűtési lánc egyes hibáinak korrigálásában, a folyamatok megfelelő szervezésében. Az RFID alapú rendszer kitűnően alkalmas a visszaélések megelőzésére, illetve az élelmiszerláncban esetlegesen fellépő problémák kiküszöbölésére.
A technológiák tehát adottak, úgyhogy csak akarat kérdése a mielőbbi elterjedésük.