Egyre több és a legkülönfélébb megoldások születnek az eID használatára, amelyekből most bemutatunk néhány példát, de ígérjük, folytatjuk a szemlét más földrészeken megvalósított megoldásokkal is.
Legyen szó útlevélről, bankkártyáról, mobiltelefonról, irodai beléptetésről, szavazásról, egyre nő azoknak a területeknek a száma, ahol kiemelt fontosságú a személyazonosítás. Szakértők szerint a biometrikus azonosítás jóval biztonságosabb a korábban ismert és alkalmazott azonosítási eljárásoknál. Jogos elvárás az államok részéről, hogy tudják, valóban a választásra jogosult személyek szavaznak, tisztában legyenek vele, kik lépik át az országhatáraikat, kiknek nyújtanak szociális juttatásokat. A bankok számára fontos, hogy ügyfeleiket azonosítani tudják, míg a cégek tudni akarják, kik és milyen célból lépnek be épületeikbe, mely területekre látogatnak.
Nigéria egyik államában első lépésként várandós nők körében vezették be a kártya formátumú, chippel és 93 alkalmazással ellátott „Kaadi Igbe Ayo” elnevezésű kártyát. A bevezetésével lehetővé vált, hogy a várandós hölgyek kártyáján a terhesgondozás során végzett orvosi vizsgálatok eredményeit tárolják, így adataik bármely kórházban, akár vészhelyzetben is lekérdezhetők. A kártyát az állam minden lakosa számára elérhetővé kívánják tenni, sőt, szeretnék, ha a projektet nemzeti szintre tudnák emelni. Eddig 400.000 db kártyát bocsátottak ki az állam lakosai részére. Ez a chipes kártya a belépő minden állami, szociális szolgáltatás igénybevételéhez, az anyasági programtól a mikro-hitelezési rendszeren át, az ingyenes oktatásig. A chipkártya tartalmazza a kártya tulajdonosának legfontosabb személyi és szocio-gazdasági adatait valamint az állam jóléti szolgáltatásait és alkalmazásait.
Mindeközben a Nyugat-Afrikai Államok Gazdasági Közössége (ECOWAS) azon dolgozik, hogy jövő januárban bevezethesse a biometrikus adatokkal ellátott, kártya formátumú személyi igazolványt, melynek használatával útlevél nélkül, szabadon lehet majd utazni a régión belüli tagállamok között.
Egy már 14 éve jól működő program a malajziai „MyKad” rendszer. A MyKad valójában a 12 év feletti malajziai lakosok számára kötelező személyazonosító igazolvány, amit 2001 őszén vezettek be, így Malajzia lett a világ első olyan országa, ahol egy chipes kártya nem csak az állampolgár fényképét tartalmazza, hanem ujjlenyomatának biometrikus elemeit is. Azon kívül, hogy az okmány személyazonosításra alkalmas, egyben vezetői engedély, bankkártya, elektronikus pénztárca, számos kormányzati alkalmazás és szolgáltatás igénybevételéhez használható azonosító kártya is, de használható tömegközlekedésben vagy akár vásárlások alkalmával kedvezmények érvényesítéséhez is.
Születésünk pillanatától fogva azonosítanak minket, bár csecsemőként elég egy karszalag is. De a jövőben lehet, hogy nem csak a nevünk lesz ráírva, hanem már a kórházban ránk aggatják teljes személyi adatállományunkat a biometrikus azonosítóktól, az adószámig, minden olyan információt, amelyek aztán életünk során végig igazolnak minket különböző adathordozókon.