Számos fontos, emberi joggal kapcsolatos ügynek van nemzetközi napja, ilyen például június 20-án a menekültek napja, december 10-én az emberi jogok napja. Az idei évtől pedig az ID4Africa mozgalomnak köszönhetően szeptember 16. lett a személyazonosítás világnapja.
Miért pont szeptember 16-át választották? A fenntartható fejlődési célok 16.9 pontja: „2030-ig mindenki számára a törvényes személyazonosság biztosítása, beleértve a születéskori anyakönyvezést”, így a dátum erre a pontra utal.
Nem győzzük eleget hangsúlyozni a személyazonosítás fontosságát, már a születéstől kezdve. Nekünk, európaiaknak, magyaroknak, természetes, hogy a különböző hatóságok intézik új polgáraink adatfelvételét, ám a világon nem mindenhol ilyen centralizált ez a folyamat. Nyilvánvaló, hogy az az állampolgár, aki nem szerepel népesség nyilvántartásban, nem jut megfelelő orvosi ellátáshoz, védőoltásokhoz, kiszorul az oktatásból, a segélyezési rendszerből, nem élhet választójogával, legálisan nem hagyhatja el az országot, tulajdonképpen „láthatatlan” lesz a saját országa közigazgatása számára.
Pedig technológiailag semmi akadálya annak, hogy a Föld minden lakója bekerüljön a nyilvántartásba, személyazonosító okmányt kapjon, amely eszköz lehet arra, hogy alapvető jogaival tudjon élni. A biometrikus személyazonosítás mára már szinte bevett gyakorlat. Újdonságnak számít a „blockchain”, de már ennek alkalmazására is találunk példákat. A 2018-as év végén látott napvilágot az a hír, miszerint Indiában az 1 hónapos Divit Biyanit blockchain alapú nyilvántartási rendszerben anyakönyvezték. A közigazgatásban az információ hitelessége és a személyek pontos azonosíthatósága központi kérdés, így a hálózati konszenzuson alapuló blockchain remek megoldásnak tűnik adatok, iratok tárolására. A technológia sajátossága, hogy az állami vezetőknek csak a bevezetés feltételeiről kell egyezségre jutniuk, utána már technikai akadályai vannak a szabályok felrúgásának, tehát a rendszerbe nem lehet „belepiszkálni”, adatokat módosítani, maximum a rendszer megszüntetéséről tud dönteni az adott ország vezetése. A blockchain leginkább azon országok informatikai megoldása lehet, ahol centralizált rendszereket az állam nem volt képes létrehozni, vagy hatékonyan működtetni, hiszen az általunk ismert jogrend részben vagy teljes egészében hiányzik. Indiában egyébként nemcsak a születési anyakönyvezés terén kezdi megvetni lábát a módszer. 2019-ben végeztek az első digitális diplomások, akik blokklánc alapú platformon érhetik el iskolai végzettséget igazoló dokumentumaikat.
Mi, az ANY Biztonsági Nyomdánál minden nap azon dolgozunk, hogy a lehető legtöbb embernek tudjunk megfelelő hamisítás elleni védelemmel ellátott személyazonosító dokumentumot és okmányt (anyakönyvi kivonatot, személyi igazolványt, vezetői engedélyt, útlevelet) gyártani, sőt, akár biztosítjuk a hozzá tartozó informatikai háttérrendszert is; a biometrikus adatfelvételezéstől az okmányhoz kapcsolódó szolgáltatások használatához és jogosultságok érvényesítéséhez szükséges infrastruktúráig.