Kivételesen művelt, jó humorú, mély emberismerettel felvértezett barátunktól búcsúzunk. Gazdag életút, kivételes életpálya állt már mögötte, amikor az Állami Nyomda vezérigazgató-helyettese pozíciót elfoglalta.
A kultúra, a tömegkommunikáció elismert vezető személyiségeként dolgozott a rádióban és a televízióban. Fontos beosztások (miniszter-helyettes, tévé elnökhelyettes) soha nem csorbították közvetlen habitusát, a tiszteletet nem rangjával, hanem páratlan olvasottságával, felkészültségével vívta ki.
A rendszerváltás őt is új pályára állította. Barátaival megalapította az első magyar árverőházat, Licit néven. Itt egyszerre vehette hasznát a közgazdasági végzettségének és a képzőművészeti érdeklődésének, ízlésének.
A nyomdában 17 éven át töltött be vezető tisztséget, az első naptól kezdve elkötelezetten egy kitűnő csapat tagjaként. Megállapodott közöttünk, közénk tartozott. Bölcsen kezelte a mindennapi konfliktusokat, jól alakította válaszainkat a piaci kihívásokra. A nyomda történetéről könyvet szerkesztett, ám ennél sokkal fontosabb, hogy örökre részese, tevékeny alkotója lett a nyomda történetének.
—